Temesvar



A török vilag Temesvarott

Losonczynak es hadi nepenek legyilkolasa utan Achmed pasa a megremült lakossagot visszaüzte a varosba es megigerte, hogy mindenki sajat hite es törvenyei szerint elhet. A varat Kaszim pasara bizta es meghagyta neki, hogy az erösseg összeomlott falait a nep kenyszermunkara hajtasaval allitassa helyre.

A törökök gyorsan berendeztek Temesvart a vedelemre. A pasa a Hunyady varkastelyban ütötte fel otthonat. A varos helyrajzi elrendezeseben a török uralom alatt nem sok valtozas törtent. A var, mint a pasa szekhelye, megmaradt citadellanak, a varos is megtartotta alakjat, a vizitorony megszünt, a szigetvar, mely a kis Palank elnevezest vette fel, ujra benepesedett. A nagy Palank pedig idövel nagyobb kiterjedest nyert es a varost nemcsak kelet felöl, hanem, ejszakrol es nyugatrol is körül vette ott, hol jelenleg a belvaros szelsö hatsorai es a varmüvek terülnek el.

Temesvar mint a meghoditott delvideknek, a temesvari pasaliknak föhelye, a törököknek nevezetes erös vara volt. Erejet egyreszt a nadasok es mocsarak miatt nehezen hozzaferhetö fekvesenek, masreszt a magas tölgyfapaliszadok közze epitett erös föld sanczainak köszönhette.

Magaban a varosban nagy összevisszasagban sok szük, udvar nelküli, csereppel fedett fahaz allott. Utczai kövezetlenek, sarosak voltak, jardakul lerakott deszkapadlok szolgaltak.

A törökök a kereszteny templomkat mecsetekke alakitottak at, a többi közt a mai Szt.-György-teren es a piaristak mai egyhaza helyen allott regi kereszteny templomokat, de uj imahazakat is letesitettek, mert idövel több mint 10 mecsetjük volt mar.

A mai ugynevezett präsidens kert, mely a temesvari pasaknak nyari üdülö helyül szolgalt, jo ivo vizeröl volt hires, s ezert a pasa kutja elnevezest is viselte. A varosban negy török fürdö volt, ezek közzül egy a mai varoshaza helyen allott, miröl az epület külsö falan lathato arabs feliratu kis marvany tabla tanuskodik, mely szerint a a fürdöt Ibrahim efendi epittette a gyötrelem esztendejeben. Ez a kölap különben az egyetlen maradvanya a török vilagnak Temesvarott, a törökök elött letelt magyar idökböl pedig nem maradt semmi sem.

A török kultura nem hagyott nyomokat, csak elpusztitotta a letezett kereszteny kultura minden maradvanyat, minden emleket. A magyar lakosag, mely a török uralom elsö eveiben a varosban visszamaradt, idövel teljesen kiveszett s helyet szerbek, örmenyek, görögök es zsidok foglaltak el.

Ugy latszik, hogy a törökök Temesvart csak katonai telepnek tekintettek es a varosnak, mint a török birodalom egy elöretolt erössegenek csakis hadi jelentössegere fektettek sulyt es azert sem itt, sem a videken nem letesitettek olyan intezmenyeket,melyek ezen orszagresznek - bar keleti szellemben valo - mivelesere, kihasznalasara vagy allando betelepitesenek szandekara mutattak volna. Hanyatlasnak is indult minden, a tartomany lakossaga gyerült es elszegenyedett.

Temesvarnak ezen idöbeli törteneteböl csak nehany emlitest alig erdemlö hadmiveletet ismerünk es a varparancsnokok gyakori valtozasanak egyes reszleteit, melyek legtöbbnyire a pasak eröszakos eltavolitasaval, kivegzesevel es a katonasag gyakori lazadasaival vannak kapcsolatban.

Temesvarnak a töröktöl valo visszafoglalasara 3 izben törtentek kiserletek.

Bathory Zsigmond erdelyi fejedelem 1596-ban szemelyesen, 1597-ben pedig Josika Istvan kancellarja altal vette ostrom ala a varat, de mindket esetben sikertelenül.

Szaz evvel kesöbb, mikor a törökök az orszag többi reszeiböl mar kiüzettek, 1696-ban a csaszar serege Frigyes Agost szasz valasztofejedelem parancsnoksaga alatt szinten eredmenytelenül kiserlette meg az ostromot.

A következö 1697. evben a zentai csata utan, midön a szultan onnan oly gyorsan futott el, hogy masnap delben lovasaival mar Temesvarra erkezett, komoly megfontolas targyat kepezte Temesvar visszafoglalasanak kerdese; de a terv nem került kivitelre, söt a következö 1698. evben sem.

Ekkor ugyanis mar a beketargyalasok kezdödtek s igy Temesvar visszafoglalasanak kerdese egeszen lemaradt a napirendröl s varosunk az 1699-ben letrejött karloviczi beke egesz idejen at, meg közel ket evtizedig maradt a felhold uralma alatt.

Midön azonban 1716-ban az ellensegeskedesek a csaszar es a szultan közt ujra megkezdödtek,utött a felszabadulas oraja.

Savoyai Jenö herczeg csaszari fövezer az aug. 4-iken vivott petervaradi csata utan, melyben a török sereget megverte, nyomban elhatarozta Temesvar ostromat. Azonnal elküldte grof Palffy Janos tabornokot 16 lovasezreddel s a Württembergi herczeget 10 zaszloalj gyalogsaggal a var körülzarasara es maga is utanok indulva a fösereggel, aug. 26-an ide megerkezett.

A csaszariak legelöször a pasa nyari lakat foglaltak el s a fövezer reszere hadi szallasul rendeztek be. A szabalyszerü ostrommunkak szept. 1-en kezdödtek. Ez alkalommal megsebesült a portugal kiraly öccse, a 19 eves Emanuel herczeg, aki a sereget mint önkenytes kiserte.

A varörseg Mehemet aga parancsnoksaga alatt 18 ezer emberböl alott es a var vedelmere mindent elkövetett. Harom heti ostrom utan Jenö herczeg a var feladasara szolitotta fel a pasat, ki udvariasan, de tagadolag azt felelte, hogy jol tudja ugyan, hogy a herczeg mar Temesvarnal erösebb es nagyobb varakat is elfoglalt,de az ö feladatat a var vedelme kepezi es annak ugy fog megfelelni, ahogy a szultan becsülete megköveteli.

Az ostromlok a törököknek egy felmentö sereget szept. 23-an visszavertek, oktober 1-en pedig Nagy-Palankot veres küzdelemmel bevettek. Ezutan Jenö herczeg ejjel-nappal irtozatos agyuzast intezett a var es a varos ellen. Sikerült is oktober 10-en a varos falaba rest löni, melyet azonban a törökök nyomban kijavitottak es a tüzelest mar a következö napon teljes erövel viszonoztak, ugy, hogy az ostrom eredmenye ezen makacs vedelemmel szemben mar ketsegesnek kezdett mutatkozni.

Nagy volt tehat az ostromlo kereszteny sereg meglepetese es öröme, midön a pasa mar masnap,- oktober 12-en - a var falara kitüzte a feher zaszlot. Minthogy sem lö, sem elelmi szerekben nem volt hiany es az örseg meg 12.000 emberböl allott, a var feladasanak oka csakis abban rejlett, hogy a lakossganak es a katonasagnak a szük gyenge fahazak az agyulövesek ellen semmi vedelmet sem nyujtottak, ugy hogy a helyzet,- mivel a külsegitseg remenye is eltünt,- türhetetlen volt.

A capitulatio masnap letre jött es az örsegnek vedö fedezet mellett, fegyveresen, zeneszoval es kibontott zaszlokkal es a török lakossagnak is szabad elvonulast biztositott.

A nem török lakossagrol a capitulatio ugy rendelkezik, "hogy a raczok, görögök, örmenyek, zsidok, cziganyok es mas nemzetbeliek kik itt laknak es ipart üznek", tetszesök szerint elmehetnek vagy maradhatnak.

Voltak a varban magyarok is, a Rakoczy-felkelesböl visszamaradt engesztelhetetlen kuruczok, kik a szathmari beke utan sem tettek le a fegyvert, hanem a temesvari pasak vedelme alatt vartak az esemenyek alakulasat. Ezeknek a pasa kerelmere a törökökkel valo szabad elvonulas engedtetett meg.

Az örseg es a lakossag elköltözesere az elökeszületek nehany napot vettek igenybe, mialatt az ostromlok es ostromlottak bekesen es baratsagosan erintkeztek, a török pasa Jenö herczegnek es a portugali herczegnek egy-egy pompas arab lovat ajandekozott, viszont Jenö herczeg a pasanak egy ertekes ismetlö arany orat adott emlekül.

1716. oktober 17-en a varörseg kivonult Temesvarrol es Pancsova fele vette utjat.

A törökök az ostrom alatt 6000 embert vesztettek, a csaszari sereg is nagy veszteseget szenvedett, közel 2500 viteze aldozta fel eletet a varos visszavetelenel, a sebesültek szama pedig meghaladta a 4000-et.

A hös szavojai herczeg masnap, oktober 18-an, mint a varos gyözelmes felszabaditoja, itt ünnepelte születesnapjanak 53. evfordulojat.

A török vilag Temesvarott veget ert.