Az alabbiakban meg fogom probalni töllem telhetöen a Temesvarrol különbözö forrasokbol összeszedett anyag alapjan leirni a varos es az azzal kapcsolatos jelentösebb epületek multjat.Nem tudom ki hogy van ezzel,de en mindig is egy bizonyos nosztalgiaval tekintettem vissza az elmult idökre,az elmult evtizedekre es föleg azokra az idöszakokra amikor meg Temesvar egyike volt Magyarorszag nagyvarosainak.Ezert szeretnem tehat Temesvart ugy felidezni honlapomon ahogy az a 19-ik szazad vegen es a 20-ik szazad elejen letezett.Teszem mindezt azzal a meggyözödessel hogy nem en vagyok az egyedüli aki meghatodva gondol azon idökre es hogy az itt leirt dolgokat mas temesvari is elerzekenyülve fogja atolvasni.
Temesvar törtenete
Telbisz Karoly polgarmesternek a Szabad Lyceumban
1902. februar 7-en tartott elöadasa
Temesvar törtenetet harom föreszre lehet felosztani. Az elsö a regi magyar Temesvar törtenete 1552-ig; a masodik resz a török vilag Temesvarban 1552-1716-ig; az utolso szakasz pedig az uj Temesvar 1716 utan.
A regi Temesvar
A regi Temesvar törtenetet a kezdettel, Temesvar alapitasaval kellene kezdeni, de itt mar egy nagy nehezseg elött allunk, mert Temesvar alapitasanak törtenetet nem ismerjük pontosan.
A varos neve Castrum Temesiense, temesi var elöször 1212-ben fordul elö egy oklevelben. Akkor tehat Temesvar mar letezett, de hogy mikor keletkezett, nem tudjuk.Törtenetiroink egyresze azt allitja ugyan, hogy a romaiak idejeben, akik Kr.u. 100 es 200 evvel uralkodtak e videken,a mai Temesvar helyen egy Zambara nevü varos allott, mely mint eröditmeny a nepvandorlas koraban is letezett es az avarok alatt Beguey elnevezessel rendelkezett.
Mindezek azonban alaposan nem igazolhato feltevesek es csak annyi bizonyos,hogy Temesvarott is talaltak romai regisegeket, miböl azt lehet következtetni, hogy itt valami romai telep letezett.
E videkröl az elsö terjedelmesebb törtenelmi adatokat Bela kiraly nevtelen jegyzöjenek kronikajabol meritjük,mely azert is kivalo erdekkel bir reank nezve, mert megoldja azt a kerdest, melyet elsö sorban kell megfejtenünk t.i. hogyan foglaltak el a honkeresö magyarokezt a földet ezer evvel ezelött.
Az Anonymus leirasa szerint Arpad es vezerei elhataroztak, hogy a Maros es a Duna közt Glad fejedelem uralkodasa alatt allo területek elfoglalasara Zoard, Kadocsa es Bojta vezerlete alatt lovas sereget küldenek ki. A magyar vezerek a Tiszan atkelve megszallottak a begai reszeket, majd azutan a Temesnel ellenök jött Glad vezer sereget vertek meg :"hogy csak ugy döltek az ellensegek elöttük,mint az aratok utan a kevek"
Ezutan elfoglaltak az egesz orszagot a Dunaig. Igy került ez a videk a magyar honfoglalok birtokaba es igy valt Szt.-Istvan koronajank reszeve.
Hogy Temesvar Szt.-Istvan orszagszervezö uralkodasa alatt es a következö szazadban meg nem birt nagyobb jelentöseggel, azt abbol feltetelezhetjük, hogy politikailag ugy mint egyhazilag ez idöben a delvidek föhelye meg nem Temesvar volt,hanem Csanad.
Feltünö hogy Temesvar, mely nem a Temes, hanem a Bega folyo mellett fekszik,nevet nem a Begatol,hanem a Temestöl nyerte; ennek magyarazata abban keresendö, hogy ez a ket folyo a regibb idökben több helyen is összefolyt, s a regi magyar iroknal csak a Temes nev fordul elö.
Az Arpadkori kiralyok idejeböl semmi emlitesre melto adat nem maradt reank Temesvar sorsarol, csak azt tudjuk, hogy IV Bela a tatarok elvonulasa utan megerösitette.
Feltehetjük tehat, hogy a XIII. Szazadban mar nemi jelentöseggel birt, amit bizonyit az is, hogy a XIV.szazadban Robert Karoly kiraly alatt egyszerre nagy szerephez jut,kiralyi szekhely lesz belöle, tehat kiralyi palotaval birt;1316-tol kezdve a kiraly több even keresztül itt lakott,udvart tartott,itt követsegeket fogadott, Frigyes osztrak herczeggel itt targyalt es alkudozott,innen orszaggyülest hirdetett.Itt halt meg 1317.decz.19-en elsö neje Maria tescheni herczegnö es rövid egy evi hazassag utan masodik neje, VII. Henrik csaszar leanya, Beatrix kiralyne 1319.nov. havaban. A kiraly harmadszor is meghazasodott 1320-ban Budan, Ulaszlo lengyel kiraly Erzsebet nevü leanyat vette el, kivel hazassagok elsö idejen szinten Temesvarott lakott.
Ezen adatokbol lathatjuk,hogy Temesvar ez idöben mar jelentekeny helyseg volt, amit meg az a tovabbi adat is megerösit, hogy 1325-ben Telegdy Csanad nagyvaradi prepostnak itt egri püspökke valo felavatasa alkalmaval ket temesvari templomrol, ugyanezen szazad kesöbbi eveiben pedig mar harom templomrol, t.i. a Szt.-Eligius plebania templomon kivül a Szt.-György es Szt.-Marton egyhazakrol törtenik emlites.
Mondhatjuk tehat hogy az Anjouk koraba, a XIV szazadba esik Temesvar viragzasanak elsö korszaka.
Nem csökkent Temesvar jelentösege Zsigmond kiraly uralkodasa alatt sem, mert a kiraly nemcsak maga tartozkodott itt ismetelten, különösen uralkodasa elsö eveiben,hanem itt lakott hosszabb ideig,igy 1389-1390-ben elsö neje, Nagy Lajosnak szelid lelkületü leanya,Maria kiralyne, söt Zsigmond a honvedelmi intezmeny fejlesztese erdekeben Temesvarott orszaggyülest is tartott.
A XIV. szazad vegen megindult török haboruk azonban mar koran veszedelmet hoztak Temesvar videkere,mert a törökök mar 1395-ben megkezdtek e videk pusztitasat es ez evben a környeken rabolva egeszen Temesvarig hatoltak.
A folytonos veszely ami az alvideket a törökök reszeröl fenyegette, a honvedelmi intezmeny fejleszteset tette szüksegesse. Zsigmond e czelbol epen a fenyegetett videk legjelentösebb varosaba, Temesvarra hivta össze az orsszaggyülest 1397.szept.24-re. Ez az elsö es egyetlen temesvari orszaggyüles pedig nem csak arrol nevezetes, hogy a kiraly a förendeken es a nemessegen kivül ez alkalommal elsö izben hivta meg a varosokat is, hanem nevezetes azokrol a nagy jelentösegü hatarozatokrok is, melyek ezen orszaggyülesen letrejöttek.
Ezek közül különös emlitest erdemel az a honvedelmi rendszabaly, hogy a hatar vedelmere a kiraly vagy a nador vezerlete alatt a zaszlos urak es nemesek kivonulni es 20 jobbagy utan egy ijas katonat allitani tartoznak, az egyhazi javak jövedelmenek fele pedig hadi czelokra forditando, -es emliest erdemel az a törvenykönyveinkben annyiszor visszaterö rendelkezes, hogy a kiraly az idegeneket a környezeteböl tavolitsa el es többe idegeneket ne nevezzen ki egyhazi s vilagi meltosagokra.
A kiraly azonban az idegeneknek mellözesere vonatkozo hatarozathoz nem alkalmazkodott, minelfogfa a magyar urak fellazadtak ellene es öt a temesvari orszaggyüles hatarozatainak megszegese miatt fogsagra vetettek es elzarva tartottak mindaddig, mig engedekenysegre nem birtak.
Zsigmond kiraly uralkodasat követö idökben Temesvar- habar kiralyi szekhelyül mar nem szolgalt- fökeppen azaltal emelkedett nagy jelentösegre, hogy az egesz alvidek központjava lett, mert a temesi föispanok vagy temesi grofok, kik a regi kiralyi varpalotaban laktak, rendesen mas megyeket is (Torontal, Bacs, Szerem, Pozsega, Arad, Csanad, Csongrad, Bekes, varmegyeket) egyesitettek, kivaltkeppen katonai szempontbol, a magok meltosaga alatt es rendszerint az alvidek fökapitanya is a temesi föispan volt.
Ezek soraban, mint fömeltosagu zaszlos urakat, a kiralyok mindig a nemzet jelesebb hadvezerei közül szemeltek ki, a keresztenyseg legnagyobb hösekent, Temesvar örök büszkesegere kiemelkedik Hunyadi Janos, aki 1440 ota több izben mint temesi grof es kesöbb mint az orszag fökapitanya itt müködött es csaladjaval együtt huzamosabb idön at, 1447 ota pedig allandoan itt lakott. Törökverö hadjarataibol ide tert vissza es inne indult 1456 junius vegevel utolso fenyes diadalutjara, Nandorfejervarnak felmentesere. Hunyadi Janosnak e dicsö gyözelme utan nehany nappal, 1456 aug. 11-en bekövetkezett halalautan özvegye Szilagyi Erzsebet, fiaval Matyassal, itt Temesvarott mely gyaszban töltötte özvegysegenek elsö idejet, midön remülettel vette a hirt, hogy fia, Laszlo Belgradban a kiraly nagybatyjat,Cilley Ulrikot heves összezördüles utan megölte. Es ugyanitt fogadta 1456.nov közepen V. Laszlo kiralyt, midön a tettert Hunyadi Laszlonak megbocsajtva, ennek kerelmere a dicsöült hös özvegyet Temesvarott felkereste.
A kiraly jöttenek hirere Erzsebet Matyassal együtt gyaszruhas nöktöl es baratoktol környezve, kiment a 17 eves kiraly fogadtatasara,megadvan ezzel a kiralynak jaro tiszteletet. A Hunyadiak mindent elkövettek a kiraly illö fogadtatasara. Fenyes vendegseget rendeztek Temesvarott, kikocsikazasok es vadaszatok valtottak fel a tanczvigalmakat s vitezjatekokat. Pompas mulatsagok közt folytak a napok. .
Csak az özvegy latszott az örömtöl elzarva lenni, mert nem tartotta megnyugtatonak, hogy a kiraly nagybatyjanak gyilkosat vigsagok közt ölelgeti es az aggodo anyat, midön fiaert kegyelmet ker, fenyes ruhakkal kepzeli megengesztelni.
A kiraly ünnepelyesen is ki kivanta fejezni megbocsajtasat s e vegre 1456. nov. 23-an Kelemen napjan nagy fennyel jelent meg a varkapolnaban. Hunyadi Erzsebet pedig Garai lanyaval,idösebbik fianak kijelölt matkajaval a nagyok kisereteben. A kiraly az oltari szentseg fölött mondott esküjevel fogadta, hogy nagybatyja megöleset soha, semmi szin alatt sem bosszulja meg. Egyszersmind Erzsebetet anyjanak, fiat testverenek fogadta.
Ezutan meg az egesz novembert Temesvarott töltötte a kiraly es december elejen Csanad, Szeged, Kecskemeten at Budara ment.
Mikor a kiraly esküjet megszegte es Hunyadi Janos özvegye hiret vette, hogy Laszlo fia bako keze alatt vegezte eletet, Matyas tömlöczben van es hogy nagynevü ferjenek emleke ellen meggyalazo vadak emelkedtek, fajdalmat nem tehetetlen kesergesben nyilvanitotta, hanem hiveivel Temesvarott tanacskozva elhatarozta, hogy a gonosz tettek elkövetöin bosszut all.
Gyüjtött is itt hadakat es meg is kezdte a fegyveres tamadast, de közbejött V. Laszlo kiralynak 1457. nov. 13.-an - a temesvari eskü evfordulojan- bekövetkezett halala es Hunyadi Matyas nak Magyarorszag kiralyava valo megvalasztasa 1458. jan. 24-en. Meg ugyanabban az evben-november havaban-ellatogatott Temesvarra a csaladi hazba, hol gyermeksege boldog eveit töltötte s inneb hirdette ki a szegedi orszaggyülest.
Matyas uralkodasa alatt a törökök ismetelten betörtek a delvidekre es Temesvarig hatoltak, de a temesi grofok mindannyiszor, legutobb a rettentö erejü Kinizsi Pal visszavertek öket.
Temesvar mint delvidek föhelye es az itt vitezkedö magyar vezerek, mint az alvidek fökapitanyai megfeleltek a hozzajuk füzött elvarasoknak es diadalmasan alltak helyt a török beüteseivel szemben. Temesvar ez idöben a XV. Szazad vegen a viragzasa magas fokan allott.
Bonfinius, Matyas kiraly jeles törtenetiroja azt mondja, hogy Temesvar kellemes fekvesü, szep erös varos, kivallo epületekkel, pompas palotakkal ekesitve. Matyas uralkodasa alatt is fenyes ünnepelyeknek, nemzeti tornaknak es lovagjatekoknak szinhelye volt a temesvari varkastely.
A jatekokat, melyeken az egesz varos s a videk összes nemessege megjelent, a varmegye komoly tanacskozasai valtottak fel. Ezek befejezese utan ismet vig mulatsagok es Pazar lakmarozasok következtek, melyeknek a kor szokasaihoz kepest vege-hossza nem volt.
Pezsgö nemzeti elet töltötte be a csarnokokat, melyek Robert Karoly kiraly idejetöl kezdve Matyas halalaig, a XIV. es XV. szazadon at fenytöl es pompatol ragyogtak es Temesvar a nemzeti fejlödesnek es viragzasnak tetöpontjat erte el, mig a nagy kiralynak 1490-ben bekövetkezett halala utan az orszag sorsaban osztozva, hanyatlasnak es pusztulasnak indult.
Ulaszlo kiralyrol tudjuk hogy a varost megerösitette es 1494-ben az szemelyesen is megszemlelte az erösitest. Kinizsy fenyes csapatai elen eleje ment es mivel a nyelvet ert szelhüdes folytan mar beszelni nem tudott, nema jelekkel- a török hatar fele es nyakara mutatva- fejezte ki, hogy eletet kesz a haza vedelmere felaldozni.
Kinizsynek meg ez evben - 1494-ben - bekövetkezett halala utan Temesvar es videke ugy a haboruk mint a pestis pusztitasa folytan sokat szenvedett.
Bathory Istvan föispansaga idejeben 1514-ben pedig nagy veszedelem fenyegette Temesvart.
Dozsa György kurucvezer, kinek zaszlaja ala, mint a lavina, ugy gyült a pornep, hadmüvelete elsö czeljaul Temesvar varat jelölte ki, s a nemeseket, föurakat s föpapokat kegyetlenül pusztitva es rabolva seregevel Csanad felöl Temesvar fele vonult.
A varat erösen szorongatta, körülzarta es hogy a var eröditvenyeihez könnyebben hozzaferhessen, a Beganak azt az agat, mely a var körül folyt, levezetni megkiserelte.
Ezt azonban Bathory megakadalyozta, mert ejjelenkent a varbol kiküldött emberei altal az uj gatakat leromboltatta es a folyo vizet visszavezetette a var arkaiba. A varat sikerült addig vedelmezniök amig az erdelyi vajda, Zapolya Janos jol szervezett seregevel itt termett es Dozsa Györgyöt kemeny ellenalas utan megverte, elfogta es- a hagyomany szerint- annak a helynek a közeleben, hol a mai Dozsa teren a Maria szobor all, kegyetlenül kivegeztette.
Arrol a hanyatlasrol, mely a törökök pusztitasai, a pestis-veszedelem es a kuruczlazadas iszonyai, valamint a közviszony altalanos züllese folytan a XV. szazad vegen Temesvarott es videken eszlelhetö volt, II. Lajos maga tesz tanusagot, midön ezen idöben -1524-ben- azt irja romai követenek, hogy a Matyas kiraly koraban meg teljesen ep Temes varmegye mar annyira elpusztult, hogy a meg fennallo keves varait sem tudja megvedeni.
Ez idöben az orszag legveszelyeztettebb reszenek a temes videket tekintettek es valoszinünek is latszott, hogy a törökök tamadasanak es pusztitasanak szinhelye jövöre is a delvidek lesz; pedig a mohacsi katasztrofat követö idöben Temesvar meg egy negyedszazadon at meg mentve volt a török ellensegeskedeseitöl.
Ezt a kimeletet annak köszönhette, hogy nem Ferdinandnak, hanem Janos kiralynak orszagreszehez tartozott, mely fölött a szultan bizonyos protectoratust gyakorolt.
Temesvar ez idöben Petrovics Peter szerb eredetü hatalmas magyar föur kezen volt, akit Janos kiraly vegrendeleteben a temesi videk parancsnokanak jelölt ki, amihez Buda elfoglalasa alkalmaval maga Szulijman szultan is hozzajarult. Ez a megerösites azonban ketes beccsel birt, mert egyszersmind annak a jele volt, hogy Temesvar fölött mar a szultan akar rendelkezni.
A var vezerlete ezutan Losonczy Istvan kezebe került, aki nem szivesen vallakozott a nehez feladatra, mert nem bizott az igeretekben es tudta, -amint mondotta is- hogy aki Temesvarba zarkozik, az meghalni megy bele, de azert a veszelyes tisztseget önfelaldozo hazafiui elhatarozassal megis elvallalta es az 1552. ev tavaszan a vedelmi a vedelmi munkalatok elökeszitese vegett lejött az alvidekre.
Ambar az elökeszületek folyaman meggyözödött arrol, hogy mindenki elhagyta, ö nem csüggedt el, hanem a becsületere bizott erösseg sikeres vedelmezese czeljabol faradhatatlan tevekenyseget fejtett ki. Fögondjat kepezte a var vedmüveinek a helyreigazitasa, amit junius havaban nagy sietseggel foganasitott.
A varörseg 2300 föböl allott, ezek között volt 960 huszar, a gyalogsag spanyol, cseh, nemet, magyar, katonakbol es 250 varosi polgarbol allott. A spanyolok tisztjei kötelessegtudasban versenyeztek a magyar alvezerekkel.
A Temesvar ellen küldött török sereg, mely Achmed pasa fövezerlete alatt 50.000 föböl allott, elöcsapatat 1552. jun. 24-en Temesvar ala küldötte.
Masnap, jul. 25-en Losonczy az örseg es a polgarsag fölött szemlet tartott s a var vedelmere feleskette öket, s maga is hazafias beszedben fogadta, hogy vagyonat, kincseit es eletet is felaldozza a hazaert es a keresztenysegert.
Temesvar ez idöben több reszböl allt; eröditett reszei voltak:
a) a var a jelenlegi Hunyady kastely helyen;
b) a varos, mely avrhoz csatlakozott, de csak mai belvaros szivet foglalta magaban;
c) a vizitorony, mely a var es a varos közt az összeköttetest kepezte;
Ugy a varnak, mint a varosnak egy-egy kevesbbe megerösitett külvarosa volt t. i. :
d) a varostol keletre a varos falan kivül fekvö n.-palank a jelenlegi gyarvarosi kapu elött fekvö terület;
e) a vartol delre, a jelenlegi Hunyady kastelytol a Bega fele fekvö reszen a sziget v. kispalank.
Mindezeket a varosreszeket a Bega egyes agai, vagy vizzel telt mely arkok valasztottak el egymastol es az egesz varost - az eszaki oldal kivetelevel - terjedelmes mocsarak környeztek; maga a var es varos el volt latva jo karban tartott vedö falakkal es magyar szokas szerint jol epitett hazakkal birt. A var belsejeben jo es elvezhetö kut es csiszterna volt, mely ritkan szaradt ki.
A vizitorony, mely a var es a varos közt - a jelenlegi allami szakipariskola elött fekvö területen volt - kepezte az erösseg kulcsat, mert ha az ellenseg ezt a tornyot elfoglalni kepes volt, akkor sem a var, sem a varos sikerrel mar nem volt tarthato.
Az ostrom elött az örseg csekely szama miatt a magyarok a külvarost felgyujtottak, elhagytak, s a vedelmet a varra, a varosra es a vizitoronyra korlatoztak.
Negy napi erös agyuzas utan, julius 3-an intezte Achmed az elsö rohamot a var ellen, melyet az örseg 4 orai harcz utan visszavert. Julius 6-an ket rohamot vert vissza a varörseg, mely alkalommal a törökök 2000 embert veszitettek.
De Losonczy elörelatta a var sorsat es a varbol kiszöktetett hirnökei altal megprobalt minden felöl segitseget kerni. Irt Miksa föherczegnek, Castaldo fövezernek, Bathory Endre erdelyi vajdanak, a bihari föispannak, a karansebesi bannak es Földvary Istvan törökruhaban kiszöktetett irodeakja altal tiszttartojanak es höslekü nejenek Pekry Anannak, kinek megpecsetelt vegrendeletet is elküldte es minden oldalrol segitseget kert, de hasztalanul. Segitseg sehonnan sem erkezett.
Neje es tisztjei kiallitottak ugyan egy 1000 föböl allo csekely segedhadat, de ez a varba nem juthatott, mert a török cirkalo lovassag megszalasztotta.
Miksa föherczegnek küldött levele vegen azt irta: " Ha eletben maradok, mindig hiven szolgalom ö felseget es tovabbra is felajanlom elettemmel együtt szolgalatomat. Ha pedig mar eleget eltem, kegyeskedjek Fensegednek felseges atyjaval együtt szolgalataimat kegyes gondoskodasa altal az en szegeny arvaimban es maradekimban megjutalmazni "
Bathory Endrehez, a podagras erdelyi vajdahoz irt magyar levelet igy fejezi be: " Irjon kegyelmed egeszsege felöl, mi egeszsegben vagyunk es vigan varjuk az orat, az melyben meg kell fizetnünk az utolso adossagot "
Az ora közeledett.
A var sorsa azon ket napi veres roham alatt dölt el, melyet a törökök julius 24. es 25. napjan a vizitorony ellen inteztek.
Elsö nap, julius 24-en, amikor az a hires epizod törtent, hogy Pattantyus Balazs huszarhadnagy az orias termetü Kubad csauszt egy csapassal leteritette, a gyalog harczolo huszarok erös tamadasa döntötte el a küzdelmet a vedök javara.
Losonczy mindenütt jelen volt, a legveszelyesebb pontokon a küzdök közze lepett, szoval, tettel es önfelaldozo peldajaval lelkesitette harczosait.
A roham kora delutan kezdödött es mindket oldalrol egyenlö elszantsaggal es eröfeszitessel öt ora hosszan at tartott. Achmed a vizitorony ostromaban tömegesen aldozta fel legjobb katonait, 3000 embert vesztett, a varbelieknek 150 halottjuk volt. Ennek a jul. 24-iki veres rohamnak sikeres visszaverese a XV. szazadbeli, de altalaban minden idöbeli varharczok egyik legdicsöbb peldaja es örök fenyt vet Losonczy s a temesvari hösök nevere.
Masnap, jul. 25-en mar a reggeli orakban kezdtek a törökök a rohamost es folyvast pihent csapatokkal valtottak fel a visszavert tamadokat.
A varbeliek a legnagyobb elszantsaggal küzdöttek, de soarik mindig ritkultak, erejök mindig fogyott, mig vegre, mikor az ostromloknak sikerült tüzes nyilaikkal a varost is felgyujtani s a janicsarok a vizitorony resein felhatolva a lofarkas felholdat kitüztek az oromra, Losonczy kenytelen volt maroknyi nepevel a felvono hidon at a varba menekülni. A pasak a varba valo betörest is nyomban megkiserlettek, de Losonczynak sikerült a tamadokat a var falai alol visszaüzni.
Achmed azonban tudta, hogy a var mar tarthatatlan, s ezert meg ugyanaznap bekessget ajanlott Losonczynak. Az erösseg mar össze volt rombolva, az örseg nagy resze harczkeptelenne valt, a löszer mar fogytan volt, de Losonczy meg sem akart elallani azon szandekatol, hogy a varat fel nem adja.
De a lakossag es az idegen zsoldosok megalkuvast kivantak es könyörgesöknek vegre, - mivel Losonczy maga is belatta, hogy a török egyetlen rohammal beveheti a varat,- sikerült az erös ferfi ellentallasat legyözni es öt arra birni, hogy az alkudozasra engedelyt adjon.
A varbeliek egy magyar es egy spanyol tisztet küldtek a pasahoz, ki elfogadta az eleje terjesztett felteteleket es beleegyezett abba, hogy az örseg fegyveresen, podgyaszaval es kibontott zaszlokkalelvonulhat biztos fedezet alatt.
Losonczy meg julius 26-an az örseggel a varbol a varosba, es masnap, julius 27-en reggel a varosbol a lippai kapun, mely a mai megyehaztol a gyarvarosi indohaz fele kepzelt iranyban feküdt, kivonult es Lippa fele igyekezett.
Losonczy nem bizott Achmed igereteben es attol tartott, hogy a törökök valami cselvetessel elnek. Es valoban Achmed elhatarozta, hogy Ulama eseteert bosszut all s arra törekedett, hogy a temesvari höst elve kezrekerithesse, hogy, mint gyözelmenek tanujat, a szultanhoz küldhesse.
E czelbol a janicsarokat a lippai kapu elött sürü sorokban felallitotta s a kivonulo örsegnek csak oly szük utat hagyott, mely alig volt eleg egy szekernek vagy ket lovasnak.
Losonczy a malhas szekereket elöre bocsajtva huszarjai elen lengö zaszlokkal kivonult. Mintha arra törekedett volna, hogy esetleges küzdelemben elve ne kerüljön az ellenseg kezebe, ezüst vertjet es arany sisakjat maga utan vitette Tomory Andras nevü lovas aprodja altal.
Adott jelre a varbol eldördült agyulövesre tolongas tamadt, a janicsarok a kivonulo magyarokat megtamadni s az ifjakat elragadni kezdtek, söt egy janicsar Tomoryt is lerantotta lovarol.
Losonczy azonnal atlatta a helyzetet es a trombitait megfuvatva, katonait harczra hivta, maga is tört ragadott, a mellette lovaglo beget leszurta, eletmegvetessel küzdött s fejen mely sebet, baloldalan erös landzsadöfest kapva, harczkeptelen allapotban foglyul esett. Emberei legnagyobb resze a vegsö küzdelemben szinten elesett, csak nehanyan jutottak fogsagra.
Achmed Losonczyt maga ele hurczoltatta es düheben Ulama pasa esetet hozva fel, a keresztenyeket karomolta. A halalra sebesült hösnek e vegsö perczeben is csak az lebegett szeme elött s ezt felelte is a pasanak, hogy mennyivel több törököt küldhetett volna amasvilagra, ha a varat a vegsö perczig vedte volna.
Achmed Losonczyt,- latva, hogy elve nem küldheti a szultanhoz,- lefejeztette es fejet, nehany fogollyal es az elszedett zaszlokkal Konstantinapolyba küldte, Losonczy testet pedig eltemettette. Igy veszett el a hös, " a kiraly leghivebb bajnoka " es igy került 1552.julius 27-en Temesvar es vele az egesz delvidek a felhold uralma ala.
Losonczy Istvan, a ki vitezeivel oly hösiesen vedte 33 napon at a hazanak es a keresztenysegnek ezen vegvarat s csekely nepevel az ellenseg 25 veres rohamat verte diadalmasan vissza, 350 ev ota porladozik e földben, melyet annyi ezrek vere ataztatott, de emleke el es tiszteletben fog allani, a mig a honfiui es ferfiui erenyeknek becsülete lesz; mert ö nemcsak ferfias elszantsaggal, honfiui hüseggel es katonai eszelyeseggel teljesitette az elvallalt kötelesseget, hanem hazank e szomoru idöszakaban ö volt a nemzeti hös, ki peldat adott kortarsainak a tulnyomo erövel fellepö ellenseg ellen valo küzdelemben es kinek peldaja követökre talalt Eger,Dregely es Szigetvar hös vedöiben.
